A böjti időszak végére érkezve és a húsvéti nagyhét kezdetén másképp készültünk az istentiszteletre. A ceglédi evangélikus templomban virágvasárnap családi istentiszteletet tartottunk. Szeretem, ha ezek az alkalmak interaktívak, ha megszólítóak, ha a gyerekek és a felnőttek is olyan élménnyel mehetnek haza, hogy kaptak valamit, hogy magukkal tudnak vinni valamit. Ilyenkor elképzelem, hogy majd évek múltán, amikor a gyerekekből felnőttek lesznek és mesélik majd egymásnak, hogy emlékszel, amikor szamár volt a templomban? Hihetetlen élmény lehet egy-egy ilyen istentisztelet, egy prédikáció, egy mondat vagy egy szó.

A húsvéti nagyhét előtti vasárnap virágvasárnap azért is különleges, mert Jézus ekkor vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A királyt, a Megváltót, az Isten Fiát ünnepli a nép, egyszerre kiabálják, hogy „Hozsánna, Hozsánna a Dávid Fiának!, ami azt jelenti Éljen! Azok az emberek, akik ünnepelték Jézust, egy héttel később nagypénteken kórusban kiabálják, hogy „Feszítsd meg!“ Hihetetlen kettősség van ebben az ünnepben. A király, a Mindenható bevonul Jeruzsálembe, hogy áldozattá legyen. Az emberek egyszerre ünneplik és harsogják, hogy éljen, leveszik felsőruhájukat, ágakat vágnak le a fákról és így éljenzik és tisztelik meg Jézust.
Jézus a földre jött értünk és emberré lett. Tudja, hogy mi mit élünk át nap, mint nap. Tudja milyen nehéz helyt állni a hivatásunkban, a munkánkban, tudja, hogy milyen nehéz gyermeket nevelni, vagy megfelelni az élet minden területén. Az élet mélységei és magasságai, örömei és nehézségei mind benne vannak ebben a vasárnapban. Ha úgy érezzük, hogy mélyponton vagyunk és nagyon nehéz az életünk, egy kapszkodónk, fogodzónk mindig lesz!
Szerettem volna, ha ezt a gyerekek és a felnőttek is átélik, így a Füle tanya segítségével ezen a vasárnapon Jézus tényleg bevonult szamár hátán az evangélikus templomba. A gyerekek faágakkal és „hozsánna – éljen“ kiáltással fogadták Jézust a szamáron. Azt hiszem, hogy egy életreszóló tanítást kaptak és megjegyezték, hogy mi történt virágvasárnap, de ami ennél is fontosabb, hogy testközelből átélhettük együtt Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának hangulatát és egy olyan közösségi élményt kaptunk együtt, ami összeköt, megindít. A gyereke örömét és lelkesedését látva mindig erőt és motivációt kapok. Ezzel a sok energiával, örömmel és szeretettel kívánok mindenkinek áldott húsvéti ünnepeket!
A gyerekek az istentisztelet után a templom előtt még megsimogatták a szamarat és az egyikük ezt mondta nekem: Orsi néni, Éljen! – csacsi a templomban!