Ceglédi Evangélikus Egyházközség

"Erős vár a mi Istenünk..."

Heti programok

Hétfő

14:30 Nagy ifi

Csütörtök

10:00 Baba-mama kör

Péntek

14:00 Konfirmáció

Péntek

15:00 Közös ifi

Szombat

18:00 Filmklub

Vasárnap

10:00 Vasárnapi Úrvacsorás Istentisztelet

Facebook

Kapcsolat

Ceglédi Evangélikus Templom

2700 Cegléd, Szabadág tér 2.

Ceglédi Evangélikus Gyülekezeti ház

2700 Cegléd, Szolnoki út 2.


Lelkészi Hivatal

Cím: 2700 Cegléd, Szolnoki út 2.

Hivatalvezető: Bezzegné Őze Emese

Nyitva tartás: hétköznap 8:00 - 14:00


Szlaukó Orsolya

Lelkész

Bejelentkezés előzetes egyeztetés alapján,
az alábbi telefonszámon: 

+36-20/824-92-66 vagy

Email: orsolya.szlauko@gmail.com

Elérhetőségek:

Tel.: +36 53/317-886 (nyitva tartási időben)

Email: cegledievangelikusok@gmail.com

Web: www.cegledievangelikusok.hu

Facebook

Gyerekek gondolatai

 

Igazából nekünk van rá szükségünk – Gyerekek gondolatai az imádkozásról

Forrás: Evangélikus Élet, a válaszokat összegyűjtötte: Szlaukó Orsolya ceglédi evangélikus lelkész
Ki hogyan imádkozik‚ miért tartja fontosnak az imát? Az idén január 21–28. között tartott ökumenikus imahétre tekintettel diákokat kérdeztünk. Igazán érdekes és tanulságos gondolatokkal találkoztunk a válaszokban…

Általában úgy szoktam este imádkozni, hogy elmondom az esti imádságot, aztán megköszönöm a napot meg a jó dolgokat, amik velem történtek, aztán szoktam még kérni dolgokat, végül elmondom a Miatyánkot, és aztán megint az esti imádságot. Megnyugtat, amikor imádkozom, mert ilyenkor átgondolom, hogy milyen jók történtek velem. Ha nagyon sokat tanulok, akkor szoktam a jegyeim miatt is imádkozni, mert most például anyával sokat tanultunk, és azt kértem, hogy sikerüljenek ötösre a dolgozataim. Az öcsém és anya régebben azért imádkoztak, hogy legyenek a testvéremnek barátai, mert nagyon egyedül érezte magát az oviban, és aztán lettek barátai, és onnantól én is imádkoztam sokat, akkor kezdtem el hinni Istenben. (Adél, 13 éves)

Mi a tesómmal szoktunk kitalálni imákat este, és akkor azt szoktuk elmondani éjszaka a saját szavainkkal. Most azt kértem, hogy kitűnő legyen a bizonyítványom, mert most jön a félév. És este azt is szoktam kérni másnapra, hogy ne legyen rossz napom. (Mira, 9 éves)

Amikor imádkozunk, érzi Isten, hogy törődünk vele, pedig igazából nekünk van rá szükségünk. Van, mikor együtt, van, amikor külön imádkozunk otthon. Ha egyedül imádkozom, és fáradt vagyok, akkor csak a Miatyánkot mondom el, ha saját szavaimmal imádkozom, akkor mindig olyasmiről, ami éppen akkor fontos. Szoktam kérni például biztonságot, egészséget. Aki nem imádkozik, szerintem az úgy van vele, hogy nincs szüksége Istenre, nélküle is menni fognak a dolgok. Úgy érzi, nem változtat rajta vagy az életén semmit Isten. Aki imádkozik, az pont ellenkezőleg gondolkozik. (Barnabás, 13 éves)

Saját szavaimmal szoktam imádkozni leginkább, nem szeretem a betanultakat, mert én lehet, mást gondolok, mint ami le van írva, jobban szeretem magam a saját szavaimmal kifejezni. Van, hogy esténként szoktam imádkozni, de leginkább dolgozatkiosztás előtt imádkozom, hogy jól sikerüljön. Azért szoktam imádkozni, mert attól valamennyire megnyugszom, mivel összekulcsolom a kezem, azzal is kiadom a stresszt, érzem, ahogy lelazulok tőle. Jó hangulatom lesz imádkozás után, néha napközben is imádkozom. (Borcsi, 11 éves)

Amikor nagyon fontos témazáró előtt vagyunk, akkor szoktam imádkozni, mert bízom benne, hogy Isten megsegít. Az iskolában persze minden reggel elmondjuk a közös imádságot, és néha elmondom a Miatyánkot is. (Ádám, 13 éves)

Azért szoktam imádkozni, hogy éljen soká a teknősöm, mert már volt egy, aki hamar meghalt, és most azért imádkozom, hogy a mostani éljen sokáig, mert nekem ő a legjobb barátom, az osztálytársaim nem azok, csak egy lány, akit Lizának hívnak. Amikor nemrég egy futóversenyen voltam, akkor is imádkoztam előtte, hogy jól sikerüljön, és jól is sikerült, mert első lettem. És persze lefekvés előtt anyával együtt imádkozzuk a Miatyánkot. Szerintem fontos, hogy imádkozzunk, én azért is imádkozom, hogy a családtagjaim sokáig éljenek. (Adél, 8 éves)

Szoktam imádkozni, de mindig attól függ, mikor milyen problémáim vannak. Amikor az osztálytársam meghalt, akkor kértem az Istent, hogy legyen ott a családja mellett. Főleg az osztálytársam testvéréért szoktam sokat imádkozni, hogy legyen vele az Isten. Esténként mi nem szoktunk imádkozni, de dolgozatok előtt, például múltkor a fizikadoga előtt is kértem Istent, hogy adjon nekem egy kis észt, és adott, pedig bevallom, nem sokat készültem rá. (Lotti, 15 éves)

Szerintem fontos imádkozni. Én legtöbbször a dolgozatokért, hogy jók legyenek, de azért is, hogy ne veszekedjünk a barátunkkal, béküljünk ki hamar. (Regina, 9 éves)

Hetente tíz-húsz alkalommal imádkozom, főleg ebédkor, a többi változó. Azért szoktam imádkozni, hogy tudjak Istennel beszélni, és megháláljam a dolgokat, de szoktam kérni is Istentől. Az iskolában is szoktam imádkozni énekkel és szóval is, angolórán pedig angolul imádkozunk. Mindig csukott szemmel imádkozom, és ezeket az imákat szoktam mondani: Miatyánk, „Urunk Jézus…”, „Szívből kérlek, Istenem…”, és persze a saját szavaimmal is szoktam hálát adni. (Kata, 10 éves)

Régen minden este imádkoztam, meg amikor ott aludtam keresztanyuméknál, akkor főleg. Most már inkább akkor szoktam imádkozni, amikor fontosabb napom van, akkor elmondom a Miatyánkot és az esti imát. Egy-egy dolgozat előtt is szoktam. Egyszer pedig, mikor egészen kicsi voltam, és nagyon kerestem a görkorcsolyámat, akkor is imádkoztam, hogy találjam meg végre, mert már vagy fél órája nem találtam, és amint kinyitottam a szemem az imából, rögtön megláttam, majd kiszúrta a szememet, de csak az ima után láttam meg. (Vivien, 13 éves)

Sokszor imádkozom, például dolgozat előtt, kérem Istent, hogy négyest vagy ötöst kapjak. Vagy például ha a barátnőm vagy unokatesóm vagy valakim kórházban van, akkor imádkozom még, hogy gyógyuljon meg, és semmi baja ne legyen. A saját szavaimmal szoktam, és hiszem, hogy Isten meghallgatja. (Boglárka, 9 éves)

Én azért szoktam imádkozni, ha valamit nagyon szeretnék, és könyörgök, hogy anya megvegye, és tudom, hogy Isten meghallgatja. (Borka, 6 éves)

Legtöbbször vagy megköszönök, vagy kérek valamit, mikor imádkozom. Este is szoktam, de nem mindig. Dolgozatok előtt én nem szoktam imádkozni, de a kutyámért imádkoztam, mert nagyon szerettem volna, hogy nekem is legyen kutyám, és lett. (Áron, 10 éves)

Nekem anya tanított egy olyat, amit neki tanított az anyukája. „Én Istenem, jó Istenem, becsukódik már a szemem…” – így kezdődik. Legtöbbször én is jó jegyeket kértem eddig, meg azt, hogy gyógyuljanak meg a szüleim meg a testvérem. (Adri, 9 éves)

Én is „Én Istenem”-et imádkozom. Sokszor elmondom, míg el nem fáradok. És mindig meg szoktam köszönni a napot, és kérek a másik napra is dolgokat. (Anna, 9 éves)

Nem sokszor imádkozom, de ha igen, akkor nem a megtanult imádságot, hanem valamit fejből, a saját szavaimmal. Kértem már Istentől azt, hogy sikerüljön egy-egy dolgozat. A tesókért, barátokért is szoktam imádkozni, de szerintem majd nagyobb korom körül értük többet fogok imádkozni, a felvételijükért, ilyesmiért. Szerintem fontos az imádság, mert sokszor azzal, hogy imádkozunk, sokkal jobban sikerülnek a dolgok. (Zétény, 10 éves)

Este is szoktam imádkozni, meg suliban is, az első óra előtt. Azért fontos szerintem, hogy Istennel közeli kapcsolatban legyünk. Olyan imákat mondok, amiket tanultunk, de a saját szavaimmal szoktam például a dolgozatok előtt imádkozni, és amikor nem is a legjobban sikerül, akkor is megköszönöm, hogy mondjuk nem egyes, hanem hármas vagy négyes. (Szabina, 13 éves)

Az ima szerintem kapcsolatteremtés Istennel. Leginkább étkezés előtt szoktunk, vagy ha van valami különös eset, akkor együtt szoktunk a családdal. Inkább köszönni szoktam, kérni nem annyira. Megköszöntem a kutyát is, amit nemrég kaptam. (Johan, 14 éves)

A cikk az Evangélikus Élet magazin 83. évfolyam, 3–4. számában jelent meg 2018. január 28-án.