Ceglédi Evangélikus Egyházközség

"Erős vár a mi Istenünk..."

Heti programok

Hétfő

14:30 Nagy ifi

Csütörtök

10:00 Baba-mama kör

Péntek

14:00 Konfirmáció

Péntek

15:00 Közös ifi

Szombat

18:00 Filmklub

Vasárnap

10:00 Vasárnapi Úrvacsorás Istentisztelet

Facebook

Kapcsolat

Ceglédi Evangélikus Templom

2700 Cegléd, Szabadág tér 2.

Ceglédi Evangélikus Gyülekezeti ház

2700 Cegléd, Szolnoki út 2.


Lelkészi Hivatal

Cím: 2700 Cegléd, Szolnoki út 2.

Hivatalvezető: Bezzegné Őze Emese

Nyitva tartás: hétköznap 8:00 - 14:00


Szlaukó Orsolya

Lelkész

Bejelentkezés előzetes egyeztetés alapján,
az alábbi telefonszámon: 

+36-20/824-92-66 vagy

Email: orsolya.szlauko@gmail.com

Elérhetőségek:

Tel.: +36 53/317-886 (nyitva tartási időben)

Email: cegledievangelikusok@gmail.com

Web: www.cegledievangelikusok.hu

Facebook

Evangélikus felekezet

Az evangélikus vallás 

Az evangélikus kereszténység, lutheranizmus  vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet, amely a protestantizmushoz tartozik. A Luther Márton által indított reformáció során jött létre Németországban a 16. században. Követői az evangélikusok vagy lutheránusok, akik szervezetileg a különböző önálló evangélikus egyházak tagjai. Ezeket az egyházakat együttesen „az evangélikus egyház” vagy „az ágostai hitvallású evangélikus egyház” névvel szokás jelölni. 


Története

Az evangélikus kereszténység megalakulása Luther Mártonhoz köthető, aki 1517. október 31-én kifüggesztette híres 95 pontját a wittenbergi vártemplom kapujára, amelyben számos kritikát fogalmazott meg a katolikus egyházzal és a pápasággal szemben, elsődlegesen a búcsúcédulák kérdéskörében. Fontos megjegyezni, hogy Luther Mártonnak nem állt szándékában az egyházszakadás előidézése, csupán reformot szeretett volna, de a katolikus egyház képtelen volt erre a megújulásra: végül is ez vezetett az egyházszakadáshoz és a protestantizmus megindulásához.
1517 és 1520 között Luther a katolikus egyház elleni kritikáit könyvekben és röpiratokban valamint a szószéken terjesztette. Eszméit több teológus támogatta, így sok követőre talált a társadalom minden rétegéből. A parasztok népi hősnek tekintették, a lovagok felesküdtek a védelmére. A földbirtokosok azért támogatták, mert nagyobb függetlenséget szerettek volna elérni a pápa politikájától a saját földjükön. Luthernek sikerült több nagyhatalmú ellenséget is szerezni a római pápa és V. Károly német-római császár személyében.

A lutheri reformáció hamar elterjedt Európában, majd a világon.

 

A lutheránus vallás napjainkban főleg Európában, annak nyugati, északi és középső részén elterjedt, legnagyobb számban evangélikusok Németországban élnek. Az evangélikus kereszténység napjainkban Magyarország harmadik legnagyobb vallási felekezete, a római katolikus és a református kereszténység után.

 

Szervezeti felépítése 

Az egyház szervezete négy igazgatási-önkormányzati szintre tagolódik: egyházközségegyházmegyeegyházkerület, országos egyház.

A legfontosabb, legalapvetőbb szervezeti egység az egyházközség.

Mindegyik egyházszervezeti szint élén egy lelkészi elnök, egy nemlelkészi elnök, egy tágabb testület (közgyűlés), valamint általában egy szűkebb testület (presbitérium) áll.

A vezető személyeket és testületeket a gyülekezeti tagok vagy az alsóbb szervezeti szint közgyűlési tagjai választják, általában hat évre. Minden tisztségre nő is megválasztható.

 

Az egyházközségek 

Egy egyházközséget lelkész, gyülekezeti felügyelő, presbitérium és más tisztségviselők vezetnek. Őket az egyházközségi közgyűlés választja meg, ahol minden gyülekezeti tag szavazhat. A legfontosabb kérdésekben az egyházközségi közgyűlés dönt.

Egy egyházközség általában több település evangélikusait fogja össze. Annak a településnek a gyülekezetét, ahol az egyházközség központja található, anyagyülekezetnek nevezik. A többi település evangélikusai leánygyülekezetet (fíliát), fiókgyülekezetet vagy szórványt alkotnak. 

 

Az egyházmegyék

Az egyházközségek 17 egyházmegyét alkotnak. Beosztásuk nagyjából megfelel a közigazgatási megyéknek. Az egyházmegye elnökei az esperes és az egyházmegyei felügyelő. Az egyházmegyéknek nincs rögzített székhelyük, az esperest a gyülekezeti közgyűlések választják a megye lelkészei közül, aki ezt követően is addigi gyülekezete lelkésze marad.

 

Az egyházkerületek

A gyülekezetek három egyházkerületet alkotnak. Ebből kettőnek a székhelye Budapesten található. A kerület élén a püspök, az egyházkerületi felügyelő és a kerületi közgyűlés áll.

 

Déli Evangélikus Egyházkerület

Székhelye: Pest

Északi Evangélikus Egyházkerület

Székhelye: Buda

Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület

Székhelye: Győr       


 

Az országos egyház 

Az országos egyház élén a püspökök közül választott elnök-püspök az országos felügyelő, a tizennégy tagból álló országos presbitérium és a zsinat áll.

 

 

Hitelvei 

Az evangélikus egyházak tanításának a legfőbb és feltétlen forrása és mértéke a Szentírás. De másodlagos tekintélynek számítanak a hitvallási iratok is.

Közülük a legelfogadottabb óegyházi hitvallások (az Apostoli hitvallás, a Nikaia–konstantinápolyi hitvallás és az Athanasios-i hitvallás) és a reformáció korának evangélikus hitvallási iratai (a legelterjedtebb az Ágostai hitvallás és Luther Márton Kis kátéja, de a legelfogadottabb gyűjtemény az 1580-ban összeállított ún. Konkordia Könyv.)

Az evangélikus felfogás legjellegzetesebb sajátossága a kegyelemről szóló tanítás. A legtöbb keresztyén felekezethez hasonlóan vallják, hogy Isten Jézus Krisztus kereszthalála miatt kegyelmes az emberekhez. Ugyanakkor a megváltásban ennek a kegyelemnek talán mindenki másnál inkább kizárólagos szerepet tulajdonítanak. Az ember nem a jó tettei, erkölcsei miatt, még csak nem is hite miatt üdvözül, hanem egyedül Isten kegyelme miatt. Az ember ezért semmit nem tehet, de felismerheti, ragaszkodhat hozzá – ez a hit – és ebből a felismerésből fakad aztán az erkölcsi cselekvés.

 

Az evangélikusok – a katolikus tanítással ellentétben – nem ismerik el a szentek közbenjárását, a tisztítótüzet, a pápának, mint Krisztus helytartójának a – főségét, a búcsú és a jócselekedetek érdemszerző jellegét, a kötelező papi nőtlenséget, az istentisztelet áldozati jellegét és a böjtölést. Az imákban nem szerepel Szűz Mária. Magyarországon az evangélikusok a keresztvetést sem gyakorolják. Az istentisztelet a gyülekezet énekével kezdődik, majd a lelkész igehirdetése következik a szószékről, ezt az úrvacsoraosztás, imádság követi, majd áldással fejeződik be.

A 12-14 évesek bérmálását konfirmációnak nevezik.

Az úrvacsora során vallják az átlényegülést, amely a többi protestáns egyházról nem mondható el. A lutheránusok is két szentséget fogadnak el: a keresztséget és az úrvacsorát.

A lelkészek megnősülhetnek, és nők is lehetnek lelkészek. Maga Luther Márton is megnősült.

Templom

A templomban megmaradt az oltár, az oltárkép ( mindig Krisztust ábrázolja, ) a gyertya, a szószék a keresztelőkút és az orgona. Az oltárasztalon feszület, előtte nyitott Biblia, ostya és kehelyben bor van.